akciós termékeink
2015. 04 23
Nem csak a bőrünkön viselhetjük a parfümöt

Nem csak a bőrünkön viselhetjük a parfümöt

A parfümviselés egyik legfontosabb kérdése, hova kell fújnunk az illatszert ahhoz, hogy érezhető legyen, de ne túl intenzív, aromája tökéletesen kibontakozhasson, és sokáig tartson. A parfümöket elsősorban a pulzuspontjainkra érdemes cseppenteni vagy fújni, például a csukló belső oldalára, a fülcimpa mögé, a nyak két oldalára, a könyök- vagy térdhajlatba, ahol az artériák egyértelműen érezhetők. Mivel a vér felmelegíti a bőr felületét, a parfüm itt jobban párolog, így illata intenzívebb. A parfümök illata idővel változik: közvetlenül használat után a fejillat érvényesül, ennek hatását veszi át a szívillat, majd végül az alapillat bontakozik ki.

Az illat kibontakozását befolyásoló tényezők

Az illatok intenzitását és kibontakozását sok tényező befolyásolja, például a levegő hőmérséklete és páratartalma, a parfüm viselője által követett diéta, a menstruációs ciklus, illetve az endokrinrendszer, azaz a szervezetben zajló élettani folyamatokat szabályozó hormonok kibocsátásáért felelős mirigyek rendszerének működése. Az, hogy egy bizonyos személy hogyan érzékeli az illatokat, emlékezőtehetségétől, illetve az illatok megkülönböztetésére való képességétől is függ.

Egyedi illatok

A bőrre permetezett parfüm egyedi illatot kölcsönöz viselőjének: más-más ember bőrén más aroma érződik az illatszerből. Bőrünk és a faggyúmirigyek által termelt olajok illata ugyanis keveredik a parfümével, így válik az aroma teljesen személyessé. Az sem mindegy, hogy magában viseljük a parfümöt, vagy más illatosított termékeket – tusfürdő, testápoló, szappan, sampon stb. – is használunk-e. Egy minőségi parfüm illata és karaktere 24 óra elteltével is érvényesül, újrafújás nélkül.

Illatfelhő a levegőben

A parfümöket nemcsak a pulzuspontokra vihetjük fel: a levegőbe permetezett illatfelhőn való átsétálás következtében a hajunk és a felsőtestünk egésze kap az illatból – a rituálét érdemes öltözködés előtt elvégezni, bár tény, hogy sokan talpig ruhában teszik meg. Egyes gyártók olyan illatokat is terveznek, amelyeket nem a bőrre, hanem kifejezetten a ruházatra – illetve textilekre – ajánlott felvinni. Ezek közé tartozik például a Mouchoir de Monsieur vagy a Voilette de Madame a Guerlaintől. Az urak permetezhetik őket a díszzsebkendőjükre, a hölgyek pedig a fátylukra vagy sáljukra.

Az egyiptomi fáraók a szakállukat illatosították

A parfümöket már évezredekkel ezelőtt sem csak a bőrükön viselték: az egyiptomi fáraók például a szakállukat és a parókájukat illatosították, illetve illatosított legyezőket is használtak. Nem olyan régen Japánban pedig a parfümöt egyenesen a bőrt beszennyező anyagnak tartották, így az illatos füstöt részesítették előnyben, illetve a ruháikat vagy a legyezőket vonták be illatfelhővel. A különböző fák füstölésével illatosított ruhaneműk ma is népszerűek, de árusítanak például illatos bőrkesztyűket vagy eperillatú farmernadrágokat is. Indiában szintén elterjedt egy szokatlannak tűnő módszer: a helyiek rózsaolajjal átitatott vattalabdát tesznek a fülcimpa mélyedésébe, hogy bármikor szippanthassanak belőle egyet.

A ruhán még tovább bírja a parfüm

Serge Lutens francia fotográfus, divattervező és parfümkészítő saját illatait legszívesebben a kabátja bélésére permetezi. Azonban ezeket nem minden ruhadarabon lehet alkalmazni; az élénk színű Serge Lutens-parfümök egy fehér ingen például foltot hagynának. Ezt a problémát próbálta meg kezelni a Roja Dove, amikor piacra dobta a színtelen, kirstálytiszta Aoud parfümöt. A ruhaneműkre permetezett illat még a testre felvittnél is tovább bírja. Mivel egykor a természetes és könnyed parfümök illata a bőrről sokkal hamarabb elpárolgott, mint ma, sokkal többen viselték ezeket a ruhájukon. A fentiek tanúsága alapján ez a módszer ma is divatos, annak ellenére, hogy a mostani, főként szintetikus anyagokból készült parfümök már sokkal tovább tartanak a bőrön is. 

Kosár

A kosár üres!

 Google+

Kövesd a parfümáruházat a Google plus-on!